A
mundr becslete
Merthogy van neki, mgha szabsa, viselse nem is felel meg mindenben a mai szellemi hipermarketek divatjainak. Azonban mgis rdemes vdeni valamit (sokat) a Magyar Tudomnyos Akadmia renomjn – klnsen, ha olyan hangnemben tmadjk, mint azt tette Klmn C. Gyrgy (MTA - vlasztsok előtt, S. mjus 3.).
Az akadmiai kutat s kztestleti tag kollga lthatan nem szereti az Akadmit – ez szve joga. Zagyvasgknt rja le a kztestlet vlasztsi-dntshozatali struktrjt – mikzben az nem ellentmondsosabb, mint akr az orszggyűlsi vlasztsok rendszere (ettől mg csak szlsősges prtok szoktk az Orszggyűls legitimitst ktsgbevonni). Nehezmnyezi az akadmikusok (335 tuds) tiszteletdjt, pozciit. Visszatrően (nincs pontosabb sz r, elnzst) pocskondizza a stratgiai kutatsi programokat, melyek kltsgvetse a teljes magyar kutatstmogats nhny tized szzalka. Mindkt elnkjelltben felfedezni vli a (minimum) morlis alkalmatlansgot, mivelhogy politikai zlsnek nem megfelelően műkdtek ms posztjukon.
Az olyasfle tnybeli tvedseket, minthogy a Magyar Akkreditcis Bizottsg az egyetemi tanri kinevezshez ktelezőv tenn az akadmiai doktori cmet, vagy, hogy egy kztestlet szerveződsi logikjval ellenttes, ha trvny szablyozza műkdsnek főbb elemeit, hosszadalmas volna javtgatni. Ehelytt csak az rtkről, a minősgről s a vltozsrl engedjen meg a Tisztelt Szerkesztősg egy rvid gondolatmenetet.
A meritokrcia intzmnyei, klnsen a tudomnyban, sohasem felelnek meg a vadkapitalista vagy vaddemokrata logikknak. A tudomny embereit nem lehet ngyvente levltani – legalbbis nem a politikai demokrcia gesztusaival. Tessenek (tudomnyos) forradalmakat csinlni! – persze, ez alapvetően tudomnyon belli munkt, teljestmnyt, konfliktusvllalst ignyel, ami lnyegesen nehezebb, mint a publicisztika kzegben vagdalkozni.
Nem lltom, hogy a nyugati tudomnyszerveződsi modell, melynek a presztzs, a tekintly, a hierarchia szerves rsze, az egyedl lehetsges t – de most mg ezen jrunk. Azt sem lltom, hogy ne volna relevns akr a tudomnyfilozfiai-tudomnyszociolgiai anarchizmus hatrra eljutva alternatv kontextusokban ttekinteni a magyar tudomnyt – de az csak akkor izgalmas, ha nem szemlyeskedsen s ismerethinyon alapul. Vgezetl, azt sem lltom, hogy az akadmikussgig tart tudomnyos emelkedsek mindegyike szakmailag megalapozott – mint ahogyan trtkelhető volna a magyar tudsok szles krnek, mindannyiunknak a szakmai teljestmnye, fggetlenl attl, hogy akadmikusok vagy sarzsi nlkli kutatk vagyunk. Csak ppen azt kellene vgiggondolnia mindenkinek (amit egybknt Kosry elnk vezetsvel a rendszervltozskor mr tbben megtettek): mi az alternatva? Ki rostljon? Mekkora a vals nyeresg az hatatlanul okozott krokkal, vesztesgekkel szemben? Nem clszerűbb-e az időre, a remlhetőleg mind szlesebb krben elterjedő intenzv szakmai teljestmnyek knlta belső mrckre, a nemzetkzi tudomnyossg rtkmrsre bzni a minősgi orientcit? Ebben a minősgvdelemben nagyon is van tere minden akadmiai s nem akadmiai kutatnak rszt venni, krlelhetetlen s megfellebbezhetetlen sznvonal szakmai munkjnak eszkzeivel.
A tekintly, az rtkőrzs, az rtkteremts akkor is elengedhetetlen rsze marad a meritokrcinak, ha hatatlanul egytt jr pozcik, privilgiumok fenntartsval. Ennyit minden kultrorszgban megr a tudomny – s annak olyan hagyomnnyal hitelestett nemzeti intzmnye, mint egy vszzados egyetem, tudomnyos műhely vagy ppen az Akadmia. Mint ahogyan mind az adz polgroknak, mind a tudomnyban dolgozknak megri fenntartani a tudomnyos tekintlynek ezt a rendszert.
Ha efelől ktsgei lennnek egy akadmiai kutatnak, akkor javaslom, tekintsen ki a kelet-eurpai rendszervlt orszgok kutathlzatnak sztessre. Bizonyra sok, szksgtelenl konzervl kompromisszummal terhelten, de a magyar akadmiai kzssgnek a Magyar Tudomnyos Akadmia, benne az akadmikusok tekintlye s rdekrvnyestő ereje rvn sikerlt egyedl nlunk tmenteni viszonylagos intaktsggal a főhivats kutati hlzatot. Ez ad lehetősget kutatk ezreinek a szakmjuk gyakorlsra, ami kellő htteret knl ahhoz is, hogy rtelmisgiknt kzrjanak.
Az Akadminak nagyon nagy szksge van arra, hogy kutati is az rdeklődő kznsg mind szlesebb nyilvnossga előtt gondolkodjanak, vitatkozzanak a tudomnyszervezet s kztestlet jvőjről. Bizonyra ltezik olyan metsző logika s mlyrehatol elemzs, amely akr az egsz akadmiai műkdst jredefinilandv teszi. Azt olvasva majd mg rzkletesebb lesz, miben klnbzik az indulatoskodstl. Arra lesz rtelme rdemben vlaszolni.
Fbri Gyrgy
MTA tudomnypolitikai főtancsos